A ló szőrének színét az határozza meg, hogy a bőre mennyi természetes festékanyagot (pigmentet) tartalmaz. A színeket a fedő- és hosszúszőrök (sörény és a farok), valamint a lábvégek szőrzetének elszíneződése adja. A bőr színe az albínó (fehér) kivételével palaszürke, a fehér színű jegyek alatt pedig rózsaszín. A ló színének öröklődése sokat vitatott, bonyolult kérdés, mégis az mondható, hogy az „erősebb” szín nyomja el a „gyengébbet”. A leggyengébb a sárga, a legerősebb a szürke. Ez adja a színöröklődés két alapszabályát: két sárga lónak csak sárga csikója születhet, illetve szürke csikó csak akkor születhet, ha legalább az egyik szülő szürke. A sárgát ugyanis minden szín elnyomja, a szürke pedig minden színt elnyom, ha genetikailag megjelenik az adott egyedben.
Az alapszínek:
Fehér:
A lovak palaszürke bőre miatt nem létezik igazán fehér ló, ez alól az albínó azért kivétel, mert pigmenthiánya miatt a bőre rózsaszín. Ez sem igazi fehér, de az albínókat megengedet fehér színűnek nevezni. Ezek a lovak fehéren születnek, piros, vagy kék szemmel.
Fekete:
A fekete színű lónak a test rövid szőrei, a hosszúszőrei is fekete színűek. Rengeteg változata van: Hollófekete, bársonyfekete, koromfekete és nyári fekete (ez utóbbinál nyáron csillogóbb a szőre, ezért nyári fekete).
Pej:
A pej lónak a test rövidszőrei a barna valamilyen árnyalatában jelennek meg, de a hosszúszőrök és a lábvégek feketék. Speciális szín a zöldlábú pej, amikor a sörény és a farok fekete, de a lábvégek a testtel azonos színűek. A pej ló lehet gesztenyepej, sötét pej, világos pej, meggypej, mogyorópej, szíjalt hátú pej. Ez utóbbinál a gerinc vonalán fekete csík fut végig, elsősorban kisló-fajták esetében fordul elő, de nagylovaknál is megtalálható.
Sárga:
A szőrszálak színe barna, sárgásbarna valamilyen árnyalata a világos mogyorószíntől a majdnem feketéig. A hosszúszőrök és a lábvégek nem feketék, hanem a fedőszőrökkel közel azonos színűek. Kivétel a kenderessörényű vagy mosott sörényű sárga, ahol a farok és a sörény szőrszálai világosak. A sárga ló színárnyalattól függően lehet világossárga, sárga, sötétsárga, aranysárga, májsárga, szénsárga, agyagsárga, szögsárga és kendersörényű sárga.
Fakó:
A fakó ló rövid szőrei valóban fakó árnyalatúak a vöröses szín hiányából adódóan. A lábvégek és a hosszúszőrök lehetnek feketék vagy világosak (mosottak). Az előbbi esetben beszélhetünk egérfakóról, mogyorófakóról, zsemlyefakóról, az utóbbi esetben izabellafakóról (másnéven palominóról). A fakó lovaknál gyakori a szíjalt hát.
A kevert színek:
Szürke:
Szürke lónak hívjuk a fehér fedő- és hosszúszőrzettel rendelkező lovakat. A lovak palaszürke bőre miatt nem létezik igazán fehér ló, ez alól az albínó azért kivétel, mert pigmenthiánya miatt a bőre rózsaszín. Ez sem igazi fehér, de az albínókat megengedet fehér színűnek.nevezni. Azért nem számít alapszínnek, mert minden csikó színesen születik, és csak növekedésük során válnak szürkévé. Az albínó lovak természetesen már fehéren születnek, piros, vagy kék szemmel. A szürke szín változatai a sötétszürke, világosszürke, acélszürke, mézszürke, ezüstszürke, legyesszürke, szeplős szürke és pisztrángszürke. A szürke lóra jellemző az almázottság, a deresre nem. A szürke lovon fehér a sütés helye.
Deres:
A deres szín nem tévesztendő össze a szürkével. Bár a deres ló a leggyakrabban szürke színű, de lényegesen eltér tőle. Az alapvető különbség a kettő között, hogy ha a deres ló teste szürkül ki, a feje és a lábvégek színesek maradnak, míg a szürke lovak a fejen, a szemek környékén kezdenek és a szürkülés a testen hátrafelé halad. Ezért a szürkülési folyamat során a fej a legvilágosabb. A deres ló alapszínétől függően lehet sárgaderes (vagy vércsederes), pejderes, feketederes (vagy vasderes) és fakóderes. Az almásderes törzskönyvezési szempontból értelmezhetetlen szín, ezt a kifejezést az almázott szürkére, sötétszürkére szokták mondani.A deres lovon színes a bélyegzés helye (az alapszínnel megegyező színű).
Tarka:
A tarka ló alapszínétől függően sárgatarka, pejtarka, feketetarka lehet. A szürketarka a porcelántarka ló. A tarkán belül, a foltok színezettségétől, határvonalának tűzöttségétől és alakjától függően lehet árnyékolt tarka, habostarka, agáttarka és párductarka.
Appaloosa:
Ez a szín egy bizonyos lófajtára jellemző szín,több változata van. Lehet pettyes és hósármányos. Ez utóbbinál csak a fartájék pettyes.
(forrás: x ) |